Napi evangélium

2017. november 22. – Szerda

Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik: „Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját. Tíz mínát adott nekik, és így szólt: „Kereskedjetek vele, míg vissza nem térek!” Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek utána, és tiltakoztak: „Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!” Az előkelő ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.
Előlépett az első, és így szólt: „Uram, mínád tíz mínát hozott.” Erre azt mondta neki: „Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges voltál, tíz város kormányzását bízom rád.” Jött a másik szolga, és így szólt: „Uram, mínád öt mínát hozott. „ Ennek azt mondta: „Te öt város kormányzója leszel.” Jött a harmadik, és így szólt: „Uram, itt a mínád. Kendőbe kötve elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy: felveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem is vetettél.” Ezt így büntette meg: „A magad szavával ítéllek el, haszontalan szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem adtad pénzemet a pénzváltóknak, hogy hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza?” Aztán a körülállókhoz fordult: „Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van!” Azok megjegyezték: „Uram, hiszen már van tíz mínája.” De ő így válaszolt: „Mondom nektek: Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék. Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek, hozzátok ide, és öljétek meg szemem láttára!”” E szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.

Lk 19,11-28

   

Elballagtak a nyolcadikosok

Idei nyolcadikos évfolyamunk 2017. június 17-én vett végső búcsút az iskolától. 9 órakor az iskola emeleti aulájában kapták meg ballagó tarisznyájukat a hetedikesektől. Gyuris Zsolt polgármester úr is itt adta át búcsúzó ajándékát, a Tombácz János meséi című könyvet. Felsős osztályaink és Farkas Zoltánné jóvoltából pompában úszott az iskola, feldíszített osztálytermükben tablójuk és az Alaptörvény egy-egy példánya várta a tanulókat.


10 órakor vette kezdetét a menet. A két osztály végigjárta az iskola összes termét, ahol tanultak, lufikat engedtek a magasba a tornapályán, majd átballagtak a közösségi ház nagytermébe, ahol megkezdődött az ünnepség. Az évfolyam nevében Kálmán Richárd mondott beszédet, Náfrádi Dorka verssel búcsúzott.
Pálmai Péter igazgató úr beszédében a diákok nyolc évét történelmi eseményekhez hasonlította. Gyuris Zsolt polgármester úr reményét fejezte ki, hogy a gyerekek tanulmányaik befejeztével visszatérnek Zsombóra, hiszen az ő feladatuk lesz a jövőt helyben felépíteni. Faragó Gabriella, a Zsombói Diákokért Alapítvány Kuratóriumi elnöke és a Kós Károly Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetőjeként átadta az idei Kós Károly emlékplakettet Kálmán Richárdnak.
Nem mentek haza méltatás és virág nélkül a szülői munkaközösségben végzett kitartó munkájáért az SZMK-s szülők sem.
Az ünnepség meglepetése egy kisfilm volt, mely felvillantotta a nyolc év nevezetes eseményeit, köztük szerepeltek a greenbox technikával készült híradók és időjárás-jelentések, melyeket a tanulók még korábban Budapesten forgattak.
Ezt követően vonultak a gyerekek osztálytermükbe, ahol megkapták az „általános iskolai tanulmányait befejezte..." kezdetű záradékot tartalmazó bizonyítványokat.

Teljes galéria az alábbi linken megtekinthető:
https://flic.kr/s/aHsm2MgDE7