Napi evangélium

2017. december 12. – Kedd

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek: jobban örül neki, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül.”

Mt 18,12-14

   

„A könyv az az embernek, ami a szárny a madárnak." – Az olvasás világnapja

1965 novemberében az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás világnapjává. Céljuk az volt, hogy felhívják az emberek figyelmét az írás-olvasás készségének fontosságára. Iskolánkban nagyrészt a magyar nyelv és irodalom órák keretében is megemlékeztünk erről a napról. Arról beszélgettek a pedagógusok a diákokkal, hogy mi mindent ismernek meg az írott szöveg által. Valahol a gyerekek otthonról behozott könyveiből nyitották meg az osztálykönyvtárukat Ezeket a könyveket a tanulók kikölcsönözhetik, hazavihetik az év folyamán, és mint egy igazi könyvtárban, 3 hét múlva kell visszahozniuk.

Felső tagozaton személyes olvasmányélményekről beszélgettek, megvitatták Darvasi László: Azért olvasok... című versének kijelentéseit, idézeteket olvastak fel.
Könyvajánlókkal is készültek, aminek az előadása után a "Miért jó olvasni?" témakörben osztották meg egymással gondolataikat. A témához kapcsolódó "gyerekszáj-videókkal" szórakozva gondolkodhattak el az olvasás fontosságán. A rajzórát is bevonva könyvborítót terveztek a kedvenc könyveikre.
Az elsősöknek megígérte tanítójuk, hogy a következő világnapra megtanítja őket olvasni.